A gazdi és az MI

Halihó! Sziasztok!

Esküszöm, a gazdinak elment, ami sose volt, és itt most nem a pénzre gondolok. Tudjátok, mivel szórakozott? Mesterséges intelligenciával készítetett rajzot rólunk. Aztán ez nem volt elég neki! Még verset is íratott vele rólunk! Komolyan mondom, nem tiszta fialás! Még a végén elveszi tőlem a Napló írását, aztán átpasszolja az MI-nek! Azt a megúszós szentit a világnak! Én már csak azért is morgok, mert ahelyett, hogy ilyen baromságokkal foglalkozik, inkább sétáltunk volna többet, nem nyüvedt másfél órát. Arra bezzeg azt mondta, hogy a szánkat csak enni használjuk, és becsüljük meg magunkat, mert, ha sokat pampogunk a séta hossza miatt, akkor ennyi se lesz, de lesz helyette kerékkötő lánc a nyakunkba, meg kipányvázás… Szerintetek nooooormális???? Szerintem, ahogy öregszik, úgy hülyül! Hát ilyet még viccből se mondjon, mert úgy leégetem a következő könyvbemutatón, hogy a Reischtag lángolása cserkész tábortűz lesz a gazdiéhoz képest! Mert ha harc, hát legyen harc! Amúgy most nem nagyon akarok kekeckedni vele, mert holnapra túrát tervezett nekünk, meg állítólag kedden is, végre hosszabb sétára megyünk. Hát, szerintem is épp ideje lenne visszatérni a 10 km-es sétákhoz. Lassan már teljesen eltunyulunk, az pedig senkinek se lenne jó!

Na, most megmutatom nektek, hogy milyen képeket kreált rólunk az MI, a gazdi leírása alapján.

Meg a verset is közzéteszem.

Íme:

Roxi, Mogyi és Szaffi

Három jó barát

Mindig együtt játszanak

Nincs is ennél jobb dolog