Mikor kezd hallani a gyerek?
Kérdés: Mikor kezd hallani a gyermek? Igaz-e, hogy a gyermek már az anyaméhben is hall?
Válasz: A magzat bizony már az anyaméhben is hall, tehát a nyelvi fejlődés már ott megkezdődik. Számtalan kísérlet bizonyította, hogy a pici reagál is az őt ért hanghatásokra. Bizonyos zenei hangokra megnyugszik, másokra izgatott lesz. Ám, nem kizárólag a zene lesz rá hatással. A gyermek akaratlanul is fültanúja lesz anyanyelvének is (bármilyen ügyes is a kis kópé, a fülét bizony még nem tudja befogni!), annak hangtani jelenségeinek. Ennek következménye az is, hogy a gyermek már a születése előtt is felismeri a szülei hangját. Ne gondoljuk azonban, hogy pusztán a hallásfejlődés ilyen szenzációs a magzat életében! Az érzékszervek fejlődésének az anyaméhben is meghatározott időrendi sorrendje van. Legelőször a bőrérzékelés (taktilis rendszer) jelenik meg. Második az egyensúlyi (vesztibuláris) rendszer. Ennek feladata a testnek a térben való helyzetének a megállapítása. Képzeljük csak el, milyen kellemes érzés lehet magzatunknak, amikor az édesanyja táncol, ő maga pedig kellemesen ringatózik a magzatvízben. És a kellemes érzés mellett még az egyensúlyérzéke is fejlődik!
Az egyensúlyrendszer fejlődése után következik a hallási rendszer kiépülése (auditív rendszer) Ez kb. az 5. hónapra tehető. A 6. hónaptól megjelenik az ízlelés, majd legutoljára a látási (vizuális) rendszer lép működésbe. (Ha belegondolunk túl sok izgalmas dolgot nem is láthat maga körül magzatunk az anyaméhben, a természet pedig fölöslegesen semmit nem hoz létre, nem alakít ki.) Az érzékszervek már jóval azelőtt működni kezdenek, mielőtt a teljes rendszer kifejlődne. Sőt, nem egy esetben egymás feladatát is átveszik. Ez a tény lehetőséget ad arra, hogy gyermekünket már az anyaméhben fejlesszük. (A tanulást nem lehet elég korán kezdeni!) A várandós anyuka már azzal rengeteget tesz a fejlesztés érdekében, ha ő maga énekel, zenét hallgat, táncol, ritmusra mozog. Micsoda kellemes tanulás! Anya és gyermeke egyaránt jól fogják magukat érezni. Kismamák, tessék kipróbálni! S bár szóbeli megerősítést nem fognak kapni magzatuktól, önök is érezni fogják, hogy az új kis élet kiválóan érzi magát odabent.
Érdekességek: Michel Clemens pszichológus megállapította, hogy a parányi fülecskék előszeretettel hallgatják Vivaldi és Mozart lágy, fülbemászó melódiáit. Kísérlete során kiderült, hogy a fent említett zeneszerzők művei megnyugtatják a „kisemberkéket”, míg Beethoven és Brahms muzsikája, illetőleg a kemény rock-zenék kifejezett rugdalózásra sarkallták őket.
Egy másik kutatócsoport (Liley-team) pedig kimutatta, hogy a 25. héttől a babák a zenekar által játszott ritmusra rugdalóztak. (Tessék csak kérem odafigyelni! Akár már az anyaméhben eldőlhet, hogy táncost, zenészt vagy éppenséggel poétát nevelünk gyermekünkből. Azért csak óvatosan! A bömbölő zene, az idegtépő zaj nem nevelőeszköz, inkább büntetés a megszületni készülő baba számára!)
Pfeifer (1987) vizsgálatai szerint az anya környezetéből érkező hangok mintegy 20 dB-es erővel, az anyából származóak pedig kb. 35 dB erővel érik el a babák hallószervét. Ez is bizonyítéka annak, hogy az anya hangjának speciális jelentősége van a babájára nézve.
Sok ismert muzsikus állítja – interjúkban, önéletrajzokban –, hogy zenei karrierjük az anyaméhben kezdődött. Menuhin a következőket írja: „…anyám hangja helyett zenét hallottam már az anyaméhben, azután az anyatejjel is magamba szívtam.” Rubinstein: ” … az az érzésem, hogy már az anyatestben zongorajátékot hallottam, és jómagam is játszottam.” E poétikus interjúrészletek után térjünk ismét vissza a kísérletek és vizsgálatok profán világába. Spelt egyik vizsgálatában Prokofjev: Péter és Farkas című művéből a fagott szólóra kondicionálta a magzatokat, amit születésük után a babák felismertek, és ezt a sírás abbahagyásával hozták a kísérletvezető tudomására.
A legérdekesebbnek azonban De Casper kísérlete mutatkozik, aki munkájával meggyőzött minden kétkedőt. Egy magnóval összekapcsolható, speciális cumit szerkesztett. A cumi eltérő ritmusú szopásával az újszülöttek háromféle szöveget tudtak a magnetofonon beindítani. A három szöveg egyikét a babáknak a terhesség harmadik trimeszterében rendszeresen lejátszották. A babák rövid időn belül abban a ritmusban kezdtek szopni, amelyik az ismerős szöveget indította be.
A fentieket figyelembe véve jó tanácsom a következő: Anyukák no és persze apukák! Beszéljenek, énekeljenek gyermeküknek minél többet. Táncoljanak, érezzék jól magukat, és meglátják újszülöttjük kiegyensúlyozott, boldog babaként fog megérkezni, aki alig várja, hogy feltáruljanak előtte a világ csodái.
Szakirodalmi ajánló:
Raffai Jenő: Megfogantam, tehát vagyok – Párbeszéd a babával az anyaméhben (Útmutató Kiadó)
David Crystal: A nyelv enciklopédiája (Osiris Kiadó, Budapest, 2003.)
