Beszédkészség fejlesztése

Volt már szó róla, hogy a beszéd már kisgyermekkorban is többféle szerepet tölt be, a közlés, a szükségletek kifejezésének, a játék kiegészítője, és különösen a felnőttel való kapcsolat megteremtésének és megerősítésének eszköze is. A gyermek gyakran szólítja meg szüleit, s állandóan ismétlődő kérdéseivel nemcsak ismereteit próbálja bővíteni, hanem ezáltal állandó kapcsolattartást is biztosít a szülőkkel. Ez a folyamatos kapcsolat az alapja a gyermek érzelmi biztonságának, amely a zavartalan fejlődés elengedhetetlen feltétele.
A biztonságérzet, a bizalom, a környezet, a személyek és tárgyak viszonylagos állandósága megkönnyítik a gyermek számára az ismeretek feldolgozását.

A beszédkedv megjelenésének időpontja jobban függ a gyermek környezetétől, mint az értelmi képességeitől (találkozhatunk olyan enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekkel, aki választékosan fejezi ki magát, csodálatosan kommunikál, csak éppen az intelligenciája marad alatta a normálisnak), s a gyermek kiegyensúlyozott fejlődésében nélkülözhetetlen a szoros anya-gyermek kapcsolat. A csecsemőotthonokban nevelt gyerekekre, de akár a gyakori betegségek miatt sokat, vagy sokáig kórházban tartózkodó kicsikre is igaz, hogy beszédfejlődésük általában jóval alatta marad a családban, szeretetteljes légkörben, beszélő környezetben nevelkedett társaiknál.

Nagy a jelentősége annak is, hogy a gyermeknek a felnőttekkel és egész környezetével változatos és gazdag legyen a kapcsolata. Csak a felnőttekkel való állandó, szeretetre épülő kapcsolat segítheti elő a beszéd fejlődését, s ez alapvető feltétele az értelem és a viselkedés fejlődésének.

Nézzük a kérdést a gyakorlati oldalról! Milyen gyakorlatok segíthetik elő a beszédfejlesztést? Mielőtt a feladatokat részletesen ismertetném, felhívom a figyelmet, hogy a fejlesztés soha ne legyen teher! Mindig játékosan, szórakoztatva fejlesszen. Játékkal sokkal könnyebben megy a tanulás. És soha ne végezzen túl sok gyakorlatot egyszerre! A kevesebb sokszor több! Ha észreveszi, hogy gyermeke elfáradt, hagyja abba a játékot! Holnap is lesz nap! Csak lassan, lépésről lépésre haladjon, figyelje gyermekét,és alkalmazkodjon annak szükségleteihez! Rendben van, hogy kell lenni egy megszokott napirendnek, de ne ébressze fel gyermekét csak azért, mert eljött a játék ideje! Ha aludni akar a baba, hadd aludjon. Majd ha felébred, játszanak. Nem sürget a tatár, és különben is egy pihent gyerekkel sokkal több eredményt fog elérni, mint egy fáradt, nyűgössel. Meg aztán legyen őszinte: Önnek lenne kedve játszani, ha éppen legédesebb álmából riasztanák fel? Ugye, hogy nem. Tehát mindent csak okosan, ésszel, és legfőképp a baba igényeihez igazítva.

Most lássuk a gyakorlatokat!

Próbáljunk meg összeállítani az alábbi gyakorlatokból egy-egy gyakorlatsort, ami tartalmaz:

• beszédmegértést fejlesztő gyakorlatokat (pl.: kérések, utasítások adása, stb. – Dobd ide a labdát! Kapd el! Gurítsd! Fésüljük meg a babát! Öltöztessük! Stb.)
• hallási figyelem fejlesztő gyakorlatokat (pl.: játék a hanggal: tevékenységek, játékok, érzelmi reakciók hanggal történő kísérése, sok hangadással! Hogy csinál a maci? Brumm, brumm…Mit mond a kutyus? Vau-vau… Hogy csinál a cica? Miau… Tapsoljunk! Különböző anyagokból készült tárgyakat üssön össze, figyeljék meg, milyen hangot ad)
• Játsszon „kukucs” játékot, bújócskát! (Bújjon el, majd egy másik helyen jöjjön elő és mondja kedvesen: kukucs!
• Csörgő segítségével irányítsa a figyelmét a hangra! – A gyermek fejmozgással fog válaszolni a más-más irányból érkező hangokra. Énekeljen a kicsinek, a ritmus, a versikék, mondókák egyre nagyobb szerephez kell, hogy jussanak. A sorolók, mondókák segítségével a testrészeket is taníthatjuk, de nem elhanyagolható a testi kapcsolat, az érintés funkciója sem. (Én kis kertet kerteltem…, Hüvelyk ujjam almafa…., Ez elment vadászni…, Lóg a lába, lóg a…, stb.)
• mondatalkotási fejlesztő gyakorlatokat (ha már minimum 40 aktívan használt szava van a gyermeknek) (pl.:babával cselekvések eljátszása )
• cselekvést ábrázoló képek keresése és kivágása újságokból, stb. Nevezzék meg! Mit csinál a kislány? Mit csinál a fiú? Stb.
• mozgásfejlesztő gyakorlatot – mutatni és mondani közben, játékos utánzógyakorlatok mondókával kísérve:

„Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kispajtás,
Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre!”

„Nyuszi fülét hegyezi, nagy bajuszát pödöri,
répát eszik: rop, rop, rop, nagyot ugrik: hopp, hopp, hopp.”

„Itt a szemem, itt a szám, ez meg itt az orrocskám, jobbra, balra két karom, forgatom, ha akarom, két lábamon megállok, ha akarok, ugrálok.”

Nagyon jó a ritmusérzék fejlesztésére:

Ziki-zaki, zakatol, kicsi vonat valahol.

Én vagyok a vasutas, te meg legyél az utas!

Weöres Sándor: Megy a kocsi, fut a kocsi

Jó tanács:

Fontos, hogy a szülő sokat beszéljen gyermekéhez! Sokat meséljen neki! A gyermek gondozása közben folyamatosan beszéljen hozzá, mondja el, mit csinál vele. Énekeljen, mondjon minél több verset, mondókát neki. Nézegessenek sokat mesekönyveket. Játék és séta közben mindig beszéljen hozzá! Éneklés és beszéd közben teremtsen alkalmat arra, hogy ha lehet gyermeke figyelje szájmozgását is! Egész magatartásával mutassa, hogy várja gyermeke beszédét. Igyekezzen felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad!! A családi étkezéseknél általában élénk társalgás van, jó, ha a kisgyermek is együtt eszik a többiekkel.

Ha gyermeke mutogatással fejezi ki magát, ne tegyen úgy, mintha nem értené, hiszen ezzel még inkább leszűkíti kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet.

Fontos a helyes beszédpélda! (Ne gügyögjön, „prüttyögjön”! A gyerek kicsi, de nem ostoba!)

A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad kiejtést javítani!

Nem győzöm hangsúlyozni: minden gyermek (ahogy minden felnőtt is!) más és más. Mindegyik külön egyéniség. Nincs olyan emberi lény, akiben ne lenne valami értékes, valami, amit ő jobban tud másoknál. A fejlesztésnél erre a pozitívumra kell építeni! Ne azt hangsúlyozza, amiben gyengébb a gyerek, azt erősítse meg, amiben jó, és annak a segítségével fejlessze ki azt a készséget, ami kicsit alatta maradt a többinek! Ne nyugtalankodjon, legyen türelmes. Örüljön gyermekének, fogadja el, szeresse feltétel nélkül olyannak, amilyen. A szeretetet és biztonságot, bőséges és helyes beszédmintát nyújtó család és a logopédus összefogása bizonyára meghozza eredményét!

Szakirodalom:

• Genevieve Painter: Tanítsuk a kisbabát (Medicina Kiadó)
• Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem! Fejlesztési lehetőségek születéstől iskolakezdésig (Deák és Társa Kiadó Bt)
• „…Hogy szebben beszéljen…” Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
• Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
• Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.
• Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.
• Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél?
• Mentovics Éva: Gólya, gólya, gilice, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (tkk.hu)
• Fontos információkat találhat a logopedia.lap.hu oldalon!