Lesz BH, vagy nem lesz BH?
Halihó 
! Sziasztok !Én, a helyetekben, olvasás közben nem próbálkoznék evéssel, ivással! Pedig, nem is igazi történetet mesélek el, csak kitaláltat. Olyat, ami az edző és a gazdi fejében pörgött le. Jelzem, ők is majdnem megfulladtak a „buksivideó” nézése közben. Na, szóval, az van, hogy az edzőnk tegnap felhívta a gazdit, hogy ma tudunk-e menni tízre suliba? A gazdi mondta, hogy naná, ott a helyünk! Aztán ahogy beszélgettek, kiderült, hogy az edzőnk egyik tanítványának most lesz a BH vizsgája. A gazdi meg azonnal elkezdett röhögni, hogy igazán nem szép Timitől, amiért nekünk nem szólt… Mert Szaffit indította volna a gazdi. Elvégre, 8 éve jár suliba… Úgy van vele, mint agyi anorexiás a műveltségi vetélkedőn: büszkén kijelentheti, megvan neki a 8 elemi! 4 első, meg 4 második. Timi meg, rögtön jött a „kiváló védelmező pedagógus” szöveggel: „Mé’, tán azt hiszed, nem csinálná meg simán?” A gazdi komolyan elgondolkodott a kérdésen, kb. egy ezred másodpercig, majd közölte, hogy: „Azt!” Az edző meg csak állította, hogy dehogynem, lenyomná a vizsgát, mint agresszív postás a bélyeget a borítékra. Erre a gazdi felhívta a figyelmét Szaffi legutóbbi alakítására, mikor is a „lábhoz” vezényszóra először lefeküdt, majd a következő „lábhoz” utasításra megtámadta a „csibészt”. Pusztán azért, mert úgy gondolta, hogy a gazdi parancsa csupán opcionális, és ő szabadon választhatja meg, mi a következő feladat. „Aszondja” Timi, hogy „Jó, de BH vizsgán nincs őrző-védő, és engedelmesben meg milyen ügyes. A gazdi, itt már erősen küzdött a fuldokló nevetéssel, és megkérdezte, hogy és az ugye megvan neki, hogy jutalomfalat nélkül tulajdonképpen Szaffi még levegőt venni se hajlandó, nem fegyelmezőzni? Erre Timi megjegyezte, hogy mindig van kiskapu. Rendben van, hogy a vizsga alatt nem lehet jutalomfalatot adni, de majd a gazdi bekeni a kezét valami illatanyaggal, és akkor azután meg lesz a Szaffikának a motiváció. Legfeljebb a vizsga végére a gazdinak nem lesznek ujjai, ami ugye a pontozásnál és az értékelésnél megint csak nem pozitív előjellel esik latba. A gazdi még mindig próbálta az edző figyelmét felhívni arra, hogy Szaffi alkalmanként alapból úgy indul el, hogy három méterre le van maradva, jutalomfalat ide, illatanyag oda, és egyébként is csak akkor csinálja a dolgokat amikor úri kedve úgy hozza. De felajánlotta az edzőnek, hogy ha ennyire biztos a dolgában, és főleg Szaffi kimagasló mentális állapotában, akkor akár fogadhatnak is, és a mai órán megnézik, hogy mit tudna alakítani egy BH vizsgán a barátnőm. (Jelzem, a gazdinak is erős kihívás lenne a vizsga, merthogy nagyon szigorúan veszik például azt is, hogy a gyakorlat közben, még csak dicsérni, meg szidni se lehet az ebeket, tehát nincs anyázás, meg szentek sorba állítása, maximum a gazdik a villámokat szórhatják a szemükkel, más semmit. Sőt, még az is hibapontnak számít, azaz kettős utasításnak, ha a gazdik a nevét is kimondják a kutyájuknak a parancsszó mellé. Szóval van itt kérem szigorúság!) Na, mikor a gazdi már határozottan ragaszkodott a fogadáshoz, azt mondja az edzőnk, hogy hát azért, a fogadásban talán mégse menne bele, mert így, hogy átgondolja, lehet, hogy valóban elveszítené, és azt pedig nagyon utálná. De, hogy mentse a mundér becsületét, közölte a gazdival, hogy jó, lehet, hogy nem Szaffika a legélesebb kés a fiókban, de mutasson még egy olyan kutyát a gazdi, aki mint egy igazi temetői gyászhuszár, elkíséri a halottat a sírhoz. És ha a gazdi akkor nem szólt volna rá, simán segített volna még elkaparni is a halottat. Az igaz, hogy a mellette lévő békésen nyugvót meg, mondjuk valószínűleg exhumálta volna, minden különösebb utasítás nélkül is. Ezek után, a két nagyon okos kétlábú, lepergette a fejében azt a jelenetet, ahogy épp a BH vizsgának a gyakorlatát végzik, de motivációként, Szaffinak, kihelyeznek egy 3 napos vízihullát elásási céllal. Majd a következő etapban pedig, kijelölnek neki egy részt, ahol időre át kell neki kaparni Shanghaiba. És amúgy, teljesen átalakítják a szabályokat, oly módon, hogy az utasítások, parancsok Szaffi számára kizárólag opcionálisak. Végül is, abban maradtak, hogy barátnőm nagy valószínűséggel nem tenné le kitűnő eredménnyel a vizsgát, ellenben, az évezred mulattatója címet simán megkaparinthatná. (Az „újaknak”, akik még csak mostanában csatlakoztak az oldalunkhoz mondom el, hogy Szaffi tavaly beszökött a temetőbe, és csatlakozott egy temetési menethez. A gazdi meg, a kerítésen kívülről, még csak a keresztvizet se szedhette le róla, mert hát ugye, mégse lett volna ildomos ordítani egy temetésen. De az is közrejátszott a néma activityben, hogy a gazdi tulajdonképpen úgy akar csinálni, hogy senkinek fel ne tűnjön, hogy az az önjelölt gyászhuszár hozzá tartozik. Szintén az újaknak mondom, hogy aki még több hasonló kalandot szeretne olvasni, annak ajánlom figyelmébe a „Roxi kutya naplója” és a „Roxi kutya naplója – Második nekifutás” című könyveimet! Garantáltan jól fog rajta szórakozni! A remélhetőleg már a héten, de legkésőbb a jövő héten megjelenő „Gesta fuvarorum, avagy ketten egy fülkében” című könyv pedig, a gazdi és a Főni kreténségeit mutatja be egy európai utazás során, amit ráadásul kamionon vittek véghez. Ebből a könyvből is kaphattok ízelítőt a www.roxikutyanaploja.hu oldalon. Illetve, a könyvek megrendelhetőek a www.helma.hu oldalon.)
Úgyhogy, most kifejezett izgalommal várom az iskolát, mert azért az edzőben és a gazdiban is tombol a versenyszellem, mint hisztis gyerek a csokis pult előtt, és úgy döntöttek, hogy megnézik, Mogyi vagy Szaffi lenne-e a jobb vizsgázó. Én már előre röhögök, mert én majd csak a pályán kívülről nézem ezt a két szerencsétlent, hogy mit alkotnak. Mondjuk, arra is kíváncsi lennék, hogy az időre való kifektetésnél, amikor is a gazdi 40 lépés távolságban, háttal kell megálljon a kutyának, és alsó hangon öt percig az ebnek mozdulatlanul kell feküdni, melyik ugrik először fel? Mogyoró-e, aki amúgy is minden reggel versenylovat és sajtkukacot reggelizik, vagy Szaffi, aki ha netán meglát egy szöcskét, vagy valamilyen ízeltlábút a fűben, ráveti magát, mint etióp gyerek a lagzis töltött káposztára. Szóval, én már most látom magamban a jelenetet, ahogy Timi és a gazdi húgyosra röhögik magukat, miközben én a pálya szélén, koktélt iszogatva csóválom az okos buksimat, és díjazom a kabaréelőadást. Na, majd holnap beszámolok nektek róla, hogy mit alkotott ez a két díszpinty.
A legközelebbi viszontlátásig nagy pacsi és boldog vau: Roxi kutya 
