Közös séta Kitti kölyökgazdival
Halihó 
! Sziasztok ! Régen voltam már igaz-e? De hát, ez van ha az ember kutyájának gazdijai sajtkukacot reggeliznek, és nem bírnak magukkal egész nap. Az a helyzet, hogy puruttya idő ide, pocsék idő oda, a tegnapi nap kivételével azért csak mindig kimentünk legalább egy rövid sétára. A dolgok visszatértek a rendes kerékvágásba. Mogyorót csak akkor látjuk, ha Kitti kölyökgazdit is. Kitti újra szinkronizál, így lassan minden gondolatunknak hangot ad. Gondolja ő. Ám nem is sejti, hogy mi mit gondolunk. Bár néha, amikor saját magukra mond egyáltalán nem hízelgő jelzőket, egyet kell, hogy értsek vele. Tegnap azt beszélgették a gazdival, hogy miként legyen a heti program. A gazdi szerdán Pesten lesz, és felajánlotta a kölyökgazdinak, hogy esetleg, ő vigyen bennünket suliba, mire Kitti döbbenten nézett a szülő anyjára, és mély tisztelettel csak ennyit kérdezett: „Te hülye vagy?” Ez a nem igazán anyák napjára illő mondat úgy tört ki belőle, mint Riply hadnagyból az alien. Hirtelen és gondolkodás nélkül. Majd túlesvén a megdöbbenésen tovább érdeklődött, hogy mégis ezt hogy gondolja a gazdi. Egy Mogyoróval se bír, nem hiányzik neki még egy gazdifüggő Roxi és egy alkalmi süket Szaff. A gazdi közölte vele, hogy „Nyuszi vagy, McFly!” A kölyökgazdi rábólintott, hogy igen, nyuszi, de olyan nyuszi, akinek van esze, és a válasza továbbra is határozottan az, hogy NEM! Így, csupa nagybetűvel. Úgyhogy szerdán ugrik a suli. Ma együtt indultunk sétálni, és a gazdi úgy döntött, hogy a kellemeset összeköti a hasznossal, és bemegy az OBI-hoz pénzt felvenni, és vásárolni. Mogyi, miután látta, hogy a gazdi is jön, először nem tudta eldönteni, hogy akkor most kinek a lába mellett is kellene neki menni, végül úgy döntött, hogy senkié mellett, majd ő húz, mint az igásló, és mutatja az utat, mint valami falkavezér. Az első két Kitt kölyökgazdi által abszolvált, és Mogyi által begyűjtött pofon után, már tudta, hogy hol a helye. Tulajdonképpen, egész tűrhetően sétált a kölyökgazdi mellett. Nem húzott, a póráz is szép laza volt. Mikor kiértünk a bicikliút melletti földútra, a gazdi bennünket elengedett, Kitti szemrehányó tekintet ellenére. Merthogy, Mogyi pillanatok alatt majd átugrik a másik oldalra! Meg mi is. És ott jönnek – mennek az emberek. A gazdi mondta neki, hogy az elmúlt három hónapban egyszer sem tett ilyet egyikünk se. A városba befelé menet tényleg nem is volt semmi baj, bár Kitti kölyökgazdi azonnal pórázra vette Mogyorót, ha a mellettünk levő bicikliúton 500 méteres körzeten belül feltűnt valaki. Mi megálltunk a futtatónál, amíg a gazdi elment, hogy elintézze a dolgait. Majd hazafelé indulva, megint szabadságot kaptunk, amit Mogyoró, tulajdonképpen az első percben el is vesztett. Én nem láttam, mit akart megkergetni, mint szatír egy szűz lányt, a gazdi szerint csak egy oxigén molekulát… A kölyökgazdi szerint, valami madarat láthatott. A lényeg a lényeg, hogy uccu neki, vesd el magad, ugrott át az úton, be a bokorba, ahol buzgón kutatott valami után. De amit talált, az csak egy kiadós lecseszés és volt, és hazáig tartó láncfogság. Ám még rabláncon is erősen rázogatta a pofonfát, csak akkor hagyott fel vele, amikor a kölyökgazdi beigérte neki, hogy ha kell, hazáig pofozza. Szaffi is pórázra került, igaz ő az alkalmi süketsége miatt. A nyomorult nem kergetett senkit, csak bement a susnyásba kaparni, és nem igazán hatotta meg, hogy a gazdi szól neki. Így hát, a két tökéletlen hazáig jött rabláncon. Egyedül én maradtam szabadon. Én viszont teljesen a házunkig szabad követést hajtottam végre. A kölyökgazdi el is ismerte, hogy egyedül én vagyok normális és civilizált. Kitti és Mogyi vezette a csapatot hazafelé. A kölyökgazdi, meg Mogyi is, néha bele- belelendült a tempóba, a gazdi meg már csak lihegve tudott (tudott a fenét!) lépést tartani velük. Mondta is a kölyökgazdinak, hogy hadd előzzük meg, majd mi diktáljuk a tempót. Mert azért az mégse járja, hogy mi ott futunk a nyomukban, mint lúzer srác a suli szépe után. De Kitti kölyökgazdi ragaszkodott a vezető szerephez. Végül, a könyvtár előtt, míg Mogyoró vad szimatolgatásba fogott, csak sikerült elmellőznünk őket. Ekkor Mogyi látványra igen szépet alkotott. A gazdi szőrös unokája a pórázt megfeszítve, gyönyörűen beigazodott a gazdi lábához, Kitti meg vonszolta maga után. A kölyökgazdi meg is jegyezte, hogy: „Így, így! Így a tökéletes! Anyám büszke, mint éticsiga a komfortos csigaházra, te juszt is elől mész, csak én szívok, mint rendesen. De amúgy, mindenki elégedett!” Végül aztán, mégis csak előre engedtük őket a családi béke kedvéért.
! Sziasztok ! Régen voltam már igaz-e? De hát, ez van ha az ember kutyájának gazdijai sajtkukacot reggeliznek, és nem bírnak magukkal egész nap. Az a helyzet, hogy puruttya idő ide, pocsék idő oda, a tegnapi nap kivételével azért csak mindig kimentünk legalább egy rövid sétára. A dolgok visszatértek a rendes kerékvágásba. Mogyorót csak akkor látjuk, ha Kitti kölyökgazdit is. Kitti újra szinkronizál, így lassan minden gondolatunknak hangot ad. Gondolja ő. Ám nem is sejti, hogy mi mit gondolunk. Bár néha, amikor saját magukra mond egyáltalán nem hízelgő jelzőket, egyet kell, hogy értsek vele. Tegnap azt beszélgették a gazdival, hogy miként legyen a heti program. A gazdi szerdán Pesten lesz, és felajánlotta a kölyökgazdinak, hogy esetleg, ő vigyen bennünket suliba, mire Kitti döbbenten nézett a szülő anyjára, és mély tisztelettel csak ennyit kérdezett: „Te hülye vagy?” Ez a nem igazán anyák napjára illő mondat úgy tört ki belőle, mint Riply hadnagyból az alien. Hirtelen és gondolkodás nélkül. Majd túlesvén a megdöbbenésen tovább érdeklődött, hogy mégis ezt hogy gondolja a gazdi. Egy Mogyoróval se bír, nem hiányzik neki még egy gazdifüggő Roxi és egy alkalmi süket Szaff. A gazdi közölte vele, hogy „Nyuszi vagy, McFly!” A kölyökgazdi rábólintott, hogy igen, nyuszi, de olyan nyuszi, akinek van esze, és a válasza továbbra is határozottan az, hogy NEM! Így, csupa nagybetűvel. Úgyhogy szerdán ugrik a suli. Ma együtt indultunk sétálni, és a gazdi úgy döntött, hogy a kellemeset összeköti a hasznossal, és bemegy az OBI-hoz pénzt felvenni, és vásárolni. Mogyi, miután látta, hogy a gazdi is jön, először nem tudta eldönteni, hogy akkor most kinek a lába mellett is kellene neki menni, végül úgy döntött, hogy senkié mellett, majd ő húz, mint az igásló, és mutatja az utat, mint valami falkavezér. Az első két Kitt kölyökgazdi által abszolvált, és Mogyi által begyűjtött pofon után, már tudta, hogy hol a helye. Tulajdonképpen, egész tűrhetően sétált a kölyökgazdi mellett. Nem húzott, a póráz is szép laza volt. Mikor kiértünk a bicikliút melletti földútra, a gazdi bennünket elengedett, Kitti szemrehányó tekintet ellenére. Merthogy, Mogyi pillanatok alatt majd átugrik a másik oldalra! Meg mi is. És ott jönnek – mennek az emberek. A gazdi mondta neki, hogy az elmúlt három hónapban egyszer sem tett ilyet egyikünk se. A városba befelé menet tényleg nem is volt semmi baj, bár Kitti kölyökgazdi azonnal pórázra vette Mogyorót, ha a mellettünk levő bicikliúton 500 méteres körzeten belül feltűnt valaki. Mi megálltunk a futtatónál, amíg a gazdi elment, hogy elintézze a dolgait. Majd hazafelé indulva, megint szabadságot kaptunk, amit Mogyoró, tulajdonképpen az első percben el is vesztett. Én nem láttam, mit akart megkergetni, mint szatír egy szűz lányt, a gazdi szerint csak egy oxigén molekulát… A kölyökgazdi szerint, valami madarat láthatott. A lényeg a lényeg, hogy uccu neki, vesd el magad, ugrott át az úton, be a bokorba, ahol buzgón kutatott valami után. De amit talált, az csak egy kiadós lecseszés és volt, és hazáig tartó láncfogság. Ám még rabláncon is erősen rázogatta a pofonfát, csak akkor hagyott fel vele, amikor a kölyökgazdi beigérte neki, hogy ha kell, hazáig pofozza. Szaffi is pórázra került, igaz ő az alkalmi süketsége miatt. A nyomorult nem kergetett senkit, csak bement a susnyásba kaparni, és nem igazán hatotta meg, hogy a gazdi szól neki. Így hát, a két tökéletlen hazáig jött rabláncon. Egyedül én maradtam szabadon. Én viszont teljesen a házunkig szabad követést hajtottam végre. A kölyökgazdi el is ismerte, hogy egyedül én vagyok normális és civilizált. Kitti és Mogyi vezette a csapatot hazafelé. A kölyökgazdi, meg Mogyi is, néha bele- belelendült a tempóba, a gazdi meg már csak lihegve tudott (tudott a fenét!) lépést tartani velük. Mondta is a kölyökgazdinak, hogy hadd előzzük meg, majd mi diktáljuk a tempót. Mert azért az mégse járja, hogy mi ott futunk a nyomukban, mint lúzer srác a suli szépe után. De Kitti kölyökgazdi ragaszkodott a vezető szerephez. Végül, a könyvtár előtt, míg Mogyoró vad szimatolgatásba fogott, csak sikerült elmellőznünk őket. Ekkor Mogyi látványra igen szépet alkotott. A gazdi szőrös unokája a pórázt megfeszítve, gyönyörűen beigazodott a gazdi lábához, Kitti meg vonszolta maga után. A kölyökgazdi meg is jegyezte, hogy: „Így, így! Így a tökéletes! Anyám büszke, mint éticsiga a komfortos csigaházra, te juszt is elől mész, csak én szívok, mint rendesen. De amúgy, mindenki elégedett!” Végül aztán, mégis csak előre engedtük őket a családi béke kedvéért.Most a beszámolóhoz videókat csatolok. Megmutatjuk nektek, mivel ütöttük el az időt az elmúlt pár napban. Mert volt itt kérem fejlesztőjátékozás, susnyatúra, amihez kollektív ásás tartozott. Érdemes megnézni a felvételeket, mert amilyen gyönyörű gödröket ástunk, az becsületére válna még egy modern kotrógépnek is. Igaz, a gazdi megjegyezte, hogy az a pocok, egér, vagy a nyavalya tudja mi az, amire rávetettük magunkat, hogy márpedig megszerezzük a föld alól is, szerinte, már kb. Timbuktunál jár. De azért mi csak kaparjunk nyugodtan. Ilyen apróság ne izgasson bennünket. Mintegy szolgálati közleményként mondanám, hogy a héten még lehet szavazni az Év könyve TOP 10-esére. Aki még nem adott le szavazatot, azt szépen kérjük, hogy tegye meg
! Elvégre nem kicsi a tét! Nagyon szépen kérjük továbbá, hogy a többi Helmás íróra is voksoljatok, azaz
! Elvégre nem kicsi a tét! Nagyon szépen kérjük továbbá, hogy a többi Helmás íróra is voksoljatok, azaz– Noah Noé Noir-ra, aki Helmás és MKMT-s szerző, MKMT logós könyv, fantasy,sci-fi
– Radics Renáta, Helmás, MKMT-s szerző, Gyerekkönyv
– Pásztor János, Helmás, Rejtett gondolataim, Hazai szépirodalom.
A nevükben is nagyon szépen köszönjük! 
Mára ennyi lenne, de ne felejtsétek el egri és Eger környéki kedves olvasók, hogy 25 én, szombaton délelőtt 10 órakor találkozhattok velünk a Szarvaskői könyvtárban! Most nem lesz élő közvetítés, aki lemarad, az kimaradt sajnos. Pedig a Gesta fuvarorumnak ez lesz a debütálása
. Roxi kettes már volt Felnémeten, a következő a megyei könyvtárban lesz majd január 16-án. Szarvaskőbe azért is érdemes eljönni, mert nem csak Éva anyuval, Zsófival és velünk négyünkkel találkozhattok, de bizony a körünkben lesz Kitti kölyökgazdi és Viktor is! Várunk mindenkit szeretettel!
Mára ennyi lenne, de ne felejtsétek el egri és Eger környéki kedves olvasók, hogy 25 én, szombaton délelőtt 10 órakor találkozhattok velünk a Szarvaskői könyvtárban! Most nem lesz élő közvetítés, aki lemarad, az kimaradt sajnos. Pedig a Gesta fuvarorumnak ez lesz a debütálása. Roxi kettes már volt Felnémeten, a következő a megyei könyvtárban lesz majd január 16-án. Szarvaskőbe azért is érdemes eljönni, mert nem csak Éva anyuval, Zsófival és velünk négyünkkel találkozhattok, de bizony a körünkben lesz Kitti kölyökgazdi és Viktor is! Várunk mindenkit szeretettel!A legközelebbi viszontlátásig nagy pacsi és boldog vau:
Roxi kutya 
