Megjött a Főni! Kezdődhet a karácsony!

Halihó! Sziasztok !

Megjött a Főni! Ráadásul, melepte a gazdit, mint áramtolvajt az ÉMÁSZ kommandó. Sorjázom, hogy volt. Az történt, hogy a Főni 20-án dolgozott utoljára, de az utolsó napot korán kezdte, mint Csipkerózsika a fonás tanulását. Konkrétan, hajnal 2-kor már úton volt. Meg is beszélték a gazdival, hogy szó se lehet róla, hogy 20-án haza induljon, pihenje ki magát szépen, az az egy nap már se ide, se oda. Ehhez képest 21-én hajnali fél nyolckor riasztotta a gazdit (aki kb. reggel 6-kor aludt el, mert hajnal fél háromkor felébredt, és kihasználta az időt egy kis naplóírásra), hogy ő már itthon van. A gazdi, bár nyilvánvalóan őrült a Főninek, de egyrészt olyan nyominger fejet vágott, mint egy kosár csipás macska, másrészt megkérdezte a Főnit, hogy amúgy normális-e, hogy alvás nélkül indult haza… A Főni megnyugtatta, hogy aludt ő, úgy Pest magasságában, hajnal 2-6-ig. Szóval, kétlábúim alvásmennyisége nagyjából kiegyensúlyozott. Ennek következtében, a Főninek is olyan feje volt, hogy más ilyennel, nevetve, önként menne neki a körfűrésznek. De a gazdi se maradt le tőle, mert ő is olyan ábrázattal bírt, hogy a bumeráng se szállt volna vissza hozzá. Ez azonban egyikőjüket se akadályozta abban, hogy a továbbiakban pörögjenek, mint a túlhúzott búgócsiga. A gazdi ugye, mindent elő akar készíteni, mert holnap már hozzák haza Papust, és attól kezdve, csak vele akar foglalkozni. A Főninek is akadt dolga rendesen, még kajálni se akart megállni, csak a gazdi határozott fenyegetésére volt hajlandó végre enni egy falatot. Közben, Szaffi intelligensen leste ki a szájából az ételt. Mogyi már kevésbé intelligensen fingott is hozzá, de nem ám halkan, sunyiban! Nyíltan, büszkén felvállalva: ilyen vagyok, így kell engem szeretni. A gazdi meg is kérdezte tőle, hogy amikor a jó Isten az intelligenciát osztogatta, mégis hol volt? Vécén?

Én szomorúan konstatáltam, hogy a nagy pörgés miatt, a séta elmarad, mint Hófehérke és a mostohája anya – lánya napja. A gazdi ugyan azt mondta, hogy ma kivisz bennünket sétálni, de hiszem, ha látom!

Egyébként, képzeljétek, Mónika Menyhei megint írt a blogjában a gazdiról! Ide kattintva tudjátok elolvasni, miért érdemes a Naplót forgatni https://www.facebook.com/100092009993883/posts/286603511083313/

Ja! És képzeljétek! A virtuális karácsonyfámon már annyi üdvözlet van, hogy egyre nem is fér el, már kettőt nyitott nekem a rendszer! Lesz mit olvasni karácsonykor!

Miután – nagy eséllyel – a gazdinak már nemigen lesz ideje írogatni, így most kívánunk mindenkinek Áldott, békés, meghitt karácsonyt! Szeressétek egymást! Nem azért, mert ilyenkor kötelező, hanem mert szeretni a legjobb dolog a világon!

A legközelebbi viszontlátásig nagy pacsi és boldog vau: Roxi kutya