Szaffi viszi a show-t

Halihó ! Sziasztok !

Bár egyik kedves olvasónktól kaptam a pofimra, amiért Szaffót bántom, és folyamatosan rajta köszörülöm a nyelvem, de most megint ő lesz porondon. A kisköcsög elintézte magának! Már tegnap reggel kezdődött a balhé, merthogy jó szokásához híven, beült koldulni a Főni meg a gazdi mellé. Csakhogy most egyikőjük se volt kisimult, és mielőtt határozottan elzavarták volna Kukutyinba zabot hegyezni, a Főni megkínálta egy kis csípős paprikával, amit Szaff nem fogadott el, és csalódottan fordult a gazdihoz vigaszért, és némi virsliért. A hülye! 5 év nem volt neki elég idő, hogy megtanulja, a gazdinàl annyi esélye van kajakunyorálásra, mint döglött hintalónak az epsomi derbin. A gazdi nagy szeretettel mandarin héjat kínált fel neki. Szaffi ezen végképp megsértődött, de nem annyira, hogy a bánatos, buci fejét ne tegye a gazdi ölébe, és ne nyálazza telibe a frissen mosott ruháját, amiben tanítani készült. No, ekkor már a gazdiból kitört a két elemi, és úgy zavarta el a barátnőmet, ami semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy amennyiben még egyszer visszadugja habtestét a konyhába koldulási célzattal, úgy másnaptól új ágyelő fogja díszíteni a hálót, amely erősen hajazni fog Szaff bundájára. Ezután, én a gazdival elvonultam tanítani, Szaff duzzogva elterült a frissen húzott ágyon, amit először úgy szétkapart, mint bolond paraszt a pesedt szénaboglyát. A Főni lecseszte, majd újra szépen megigazította a hitvesi ágyat. Szaff nagy duzzogva elhagyta a hálót, majd besompolygott a vendégszobába, ahol folytatta az előző tevékenységét, és az ottani ágyneműből is olyan galancsint gyúrt, mint egy jól képzett ganajtúró a lókaksiból. Amikor a Főni meglátta, elgondolkodott, hogy agyon üsse, vagy villámgyorsan tüntesse el a nyomokat, mielőtt a gazdi meglátja, mit művelt ez az agyanix, és egyrészt Föld körüli pályára állítja, másrészt felszántja az arcát, és beveti fűmaggal, harmadrészt maga is olyan dührohamot kap, hogy még a kender is megvadul tőle. Végül, a nyomok eltüntetése mellett döntött, és a gazdinak már csak úgy számolt be a történtekről, hogy a helyszínen már semmi sem árulkodott arról, hogy nem rég még az ágy úgy nézett ki, mintha kőműves actimellel (pálinka) felturbózott kubikusok kerestek volna benne aranyat. A gazdi ettől függetlenül, azért csak lecseszte Szaffit, de nem sokáig sikerült komolynak maradnia, mert barátnőm olyan pofát vágott, és úgy próbálta elhitetni, hogy neki csak annyi köze van az ágy meggyalázásához, mint bankrablónak a becsületes élethez, hogy az kizárta mindenféle szigorú büntetés elővezetését.

Ezek után, a gazdiék elmentek a dolgukat intézni. Mi pedig elfoglaltuk az őrző-védő pozíciót, azaz elterültünk az ágyon, és erősen vigyáztunk rá, nehogy valaki ellopja alólunk. A gazdi meg is jegyezte, hogy jó ilyen biztonságban tudni a dikót, de szívből örülne, ha a ház más részeit is szemmel tartanánk. Amikor hazajöttek, mind a ketten kaptunk 1-1 hatalmas cupákot, amit Szaff természetesen, azonnal elâsott, majd körülöttem kezdett el körözni, hogy egy óvatlan pillanatban elorozza az én csontomat. De peche volt, mert a gazdi és a Főni is árgus szemekkel figyelték, és meggátoltak minden lopásra irányuló hadműveletet. Barátnőm olyan képpel nézett rájuk, mint árva gyerek a habos tortára, amiből csak szerencsésebb helyzetben lévő társainak jut kóstoló. Ám a kétlábúakat nem sikerült levennie a lábukról, közölték vele, hogy csak nyugodtan ássa elő az elrejtett csontját, mert másiktól tutira nem fog csattogni a gigája. Gyakorlatilag, őrt álltak mellettem amíg be nem flamóztam az egész csontot. De Szaff is kitartott! Az utolsó pillanatig reménykedett, hogy elcsaklizhatja az én porciómat, és csak azután ásta elő a magáét, miután én lenyeltem az utolsó falatot.

A legközelebbi viszontlátásig nagy pacsi és boldog vau: Roxi kutya