Eljöve a tisztánlátás napja: április 2
Halihó
! Sziasztok
!


Jelentem, a „Zojuz 1” magyar – orosz kísérleti űrprogram 2024. április másodikával bevégeztetett! Azoktól a kedves olvasóktól, akik még mindig jóhiszeműen fordulnak a gazdi felé, és elhisznek neki minden baromságot, mert azt feltételezik, hogy ez a némber egy igaz, „böcsületes” ember, elnézést kérünk! Természetesen, Zozi űrrepülése csak április elsejei vicc volt. Tegnap a falkából mindössze két tag repült, Kitti kölyökgazdi és Viktor, akik ma már újra a hajón dolgoznak. Zokni köszöni szépen, jól van, nem forgatták semmilyen mosógépben, és szkafandert sem kellett magára ölteni. Sajnos, Farkas Bertalannal sem találkozott, sőt, még életében nem járt Gyulaházán se. Éva anyu sem hagyja ott az ovit holmi mosodanyitás miatt.
Az igazsághoz egyébként hozzátartozik, hogy erre az átverésre valóban egy éve készül – a gazdi. Emlékeztek, tavaly azzal állt elő, hogy Mogyinak birkaherét ültetnek be, amivel majd engem jól megtermékenyít, hogy létrejöjjön a világ legszuperebb terelőkutyája. Nos, miután egy jó páran azt is bevették, így a gazdi már akkor azon kezdett agyalni, hogy idén mi legyen a téma. Mondanom sem kell, hogy társai a disznóságban nem hagyták egyedül. Zsófi és Kitti kölyökgazdi segített az ötletelésben. Végül a két ifjonc állt elő az űrutazással. A gazdi állította, hogy ez már akkora f@szság, hogy ember nem hiszi el, de a két ifjonc meg elkezdte zrikálni, hogy milyen író ő, ha nem tudja úgy tálalni a dolgokat, hogy az hihető legyen. Na, erre a gazdi felszívta magát, és szó szerint kutatásba kezdett. Így aztán a bejegyzés tartalmaz egy csomó valós állítást is. Tényleg létezik Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), valóban dr. Ferencz Orsolya a KKM Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának a vezetője, mint miniszteri biztos. Valóban Gyulaházán készül az űrközpont, és valóban ott született Farkas Bertalan, akinek a tiszteletére már létrehoztak ott egy múzeumot. Tényleg megjelent a Hazai Űrkörkép is, és létező honlap a https://space.kormany.hu . Na, kb. ennyi a valóságtartalma a tegnapi posztnak. A többi kamu! A projektet egyébként tényleg abszolút jól akarta előkészíteni, ezért volt az (bár nem igazán a fair play szabályai szerint), hogy a gazdi már hetekkel ezelőtt kezdte felcsigázni az érdeklődést Zokni iránt. Tudta ugyanis, hogy ez, amit írni készül, akkora egetverő hülyeség, hogy muszáj lesz kicsit többet bevetni, mint egyszerüen „tudományos megfogalmazás”, ha azt akarja, hogy legalább egy páran lépre menjenek. (Jelzem, ennek ellenére azért a többség nem nyelte be a sztorit, és rájöttek, hogy a gazdi szimplán köcsög.) A terv először az volt, hogy Zoknit egy bukósisakban fotózzák le, és majd arra szerkeszti rá valahogy a feliratot a gazdi. De miután Zozit azért annyira nem motiválta az átverés lehetősége, így eléggé nehezen viselte, hogy több sisakot is felpróbáltak rá a kétlábúak, és a végén már az is kétséges volt, hogy legyártották-e már azt a mennyiségű jutifalatot, amiért hajlandó lesz egy fotó erejéig elviselni magán a sisakot. Aztán a gazdinak beugrott, hogy tőle okosabbak már feltalálták a Mesterséges Intelligenciát, így azzal készíttetett egy szkafanderes kutyarajzot. Azaz nem is egyet, legalább huszat, mert még az MI is besokallt, épphogy el nem küldte a gazdit a jó büdös francba, amikor részletesen leírta neki, hogy kellene kinézni a képnek. De a gazdi is üzengetett szépeket az MI-nek, mert az meg legelőször is közölte vele, hogy Zokni képét nem használhatja fel, személyiségi jogokra való hivatkozással
. Ekkor még a gazdi csak annyit mondott kedvesen, hogy „Anyád”! De aztán amikor a gazdi szkafander helyett sisakot írt, és az MI ettől kezdve csak középkori lovagként volt hajlandó ábrázolni mindenféle fajtájú kutyát, akkor nála is elpattant a húr, és a legfinomabb „No, hogy rohaggyá meg”-től egészen a szexuális abuzusig mindenféle, tőle már megszokott cirádákat vágott csóri MI „fejéhez”. Végül aztán, kiválasztotta azt a pár használható képet, és Zokniról két olyan fotót, amit össze tudott szerkeszteni az MI-s rajzokkal. Persze, a szerkesztést, jó szokásához híven, telefonon csinálta, így aztán alkalmanként már a Főni is beígérte neki, hogy leveri, mint zárlatos mosógép a villanyórát, ha abba nem hagyja éjfél magasságában a nyomkodást, vagy ha gondolja, kinyomja ő szívesen a szemét, nem kell kifolyatnia a telefonképernyőjének a bámulásával. Aztán jöttek a kutatók nevei. Merthogy azzal meg úgy volt, hogy azért mégiscsak utaljanak az átverésre, meg legyenek „beszélő nevek”, de egyértelműek meg még se… Ja, és csendesen megjegyzem, hogy a Farkas Bertalan aláírása teljesen valódi, azt is úgy szerkesztette rá a gazdi a képre. Maradjunk annyiban, hogy a gazdi még életében ennyi energiát nem fektetett április elsejei átverésbe, és ha nem is hittétek el a sok ökörséget, azért remélem, elnyerte a tetszéseteket. Mindenesetre a gazdi határozottan felszólította a családja tagjait, hogy amikor feldobja a talpát, ha már a mennyországba úgyse engedik be ennyi disznóság után még nyílt napra se, legalább a búcsúztatóján emeljék ki, hogy annyira kretén volt, hogy minden évben át akarta verni az olvasóit, és több – kevesebb sikerrel ezt meg is tette. Akár fel is olvashatják a sztorikat, hadd röhögjenek a népek a temetésén, mert őrá ugyan senki se emlékezzen sírva, picsogva… Erre már csak annyit tudott mondani a Főni és Kitti kölyökgazdi (de azt tök egyszerree!), hogy „Hülye!”

Várjatok! Azt meg majd’ elfelejtettem, hogy még Marcsikát is bevonta a projektbe, és felszólította, hogy kommenteljen úgy, mintha ő is tudott volna a Zokni űrutazásáról, csak őt is kötötte a titoktartás. Marcsika! Én kérek elnézést! Mert ez már a legalja…
Egyébként pont az elsejei projekt miatt nem számoltunk be arról, hogy Szaffi is megejtette magán a tavaszi nagytakarítást, és sikerült csodálatos dögfürdőt vennie. Mogyoró az illatosítást tehénsz@rral oldotta meg. Mondanom sem kell, hogy mindkettejük jussa alapos suvickolás lett. Bár Kitti kölyökgazdi próbálta meggyőzni Viktort, hogy hányás helyett, inkább gondoljon úgy a tehénlepényre, mint illatozó tavaszi fűre, hiszen mielőtt a tehén farka alatt kijött, a másik végén még akként ment be…
A gazdi nem győzködött senkit. Közölte a Főnivel, hogy eshet neki a kutyája pucoválásának, elvégre ő választotta ki magának ezt a kretént.
Szintén az átverés miatt nem kerültek nyivánosságra a Gyálon készült fotók, amit viszont most megosztok veletek a Zokni „felkészüléséről” készült eredeti fotókkal egyetemben.
Mielőtt elköszönnék tőletek, felhívnám a figyelmeteket, hogy április elseje lesz jövőre is, és az ördög és a kretén gazdi nem alszanak. (Már megvan, hogy mi lesz a következő téma!)
A legközelebbi viszontlátásig nagy pacsi és boldog vau: Roxi kutya


